Nem tudom, ki hogy van
vele, de nekem az islerről mindig a sulibüfék jutnak eszembe.
Bárhová is jártam iskolába, mindenhol árulták, úgy rémlik,
rengeteget megettem belőle. Bárminemű szívfájdalomra azonnali
gyógyírként alkalmaztam, szóval az aktuális hangulatomat simán
le lehetett mérni az elfogyasztott islerek számán. Egy jó barát
fülébe panaszkodni egy islerrel a kezemben, ez volt a tuti
módszerem a gimiben. :-D
Otthon nem sütöttünk
sosem, de nem is hiányzott, mert a suliban mindig kéznél volt. Én
nem nagyon ettem semmilyen édességet az otthon készült sütiken
kívül, a fagyi volt az egyetlen kivétel, így aztán nagy örömmel
konstatáltam, hogy a gimis büfében nem csak islert, de még fagyit
is lehetett kapni. Ma is állítom egyébként, hogy az volt a
legjobb büfé a világon, ami meglepő, de igaz, még akkor is, ha
beleszámítjuk, hogy egyébként elfogult vagyok ezzel az sulival
kapcsolatban... ♥
Később aztán elmaradtak
az islerek a büfékkel együtt, és más sütikkel kényeztettem
magam, feledésbe is merült ez a régi kedvenc. Fanni kedvéért
sütöttem meg először, aki hasonlóképp rákattant, mint én
anno. :-)
Ezt a narancsos változatot
találtam ki magunknak.
Hozzávalók:
fél kg liszt
25 dkg vaj
25 dkg cukor
2 db tojás
2 ek tejföl
1 narancs reszelt héja
1 ek narancslikőr
(elhagyható)
+
narancslekvár
A mázhoz:
narancsos csokoládé
(40%-os kakaótartalmú)
1 ek étolaj
Elkészítés:
- A szoba-hőmérsékletű vajat habosra keverjük, hozzáadjuk a cukrot, a tejfölt, a tojásokat, a narancslikőrt, végül belereszeljük a narancshéjat. (Minden hozzávalót alaposan keverjünk el, mielőtt a következőt hozzáadagolnánk.) A tésztából kis cipót formázunk, és folpackba csomagolva fél órára hűtőbe tesszük.
- Pihentetés után a tésztát kb fél cm vastagságúra nyújtjuk, majd kiszaggatjuk.
- A korongokat sütőpapíros sütőlemezen sütjük előmelegített sütőben, 180 °C fokon, kb. 5-7 percig. (Figyeljünk rá, hogy ne pirítsuk meg őket, nagyon gyorsan sülnek!)
- Ha a linzerkarikák kihűltek, kettőt-kettő összeragasztunk a lekvárral. Néhány órát állni hagyjuk őket egy tálcán, így könnyebben dolgozhatunk majd velük tovább, hiszen közben szilárdul, szárad a lekvár, nem esnek szét a karikák.
- A csokoládét gőz felett felolvasztjuk, picit hígítunk rajta az olajjal, végül belemártogatjuk az islereket. Nincs más hátra, mint megpróbálni türelmesen kivárni, míg megszilárdul a csokimáz. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése