Már kamaszfejjel is foglalkoztatott a
gondolat, hogyan is készül a kandírozott gyümölcs, narancshéj,
citromhéj. Még tizenhat évesen végigdolgoztam egy nyarat egy
cukrászdában, ahol nagy, öt literes üvegekben sorakozott a
polcokon ez a számomra akkor különleges, sosem látott édesség.
Akkoriban ugyanis még nem lehetett boltokban kapni ilyesmit,
cukrászdákban is csak elvétve láttam ilyen-olyan sütikben. A
cukrász felesége tette el saját kezűleg ezeket, de bármilyen
szépen kérdeztem is tőle, nem akarta megosztani velem a receptet.
Nem tudom, mért sajnálta tőlem annyira, nem akartam én sem
cukrászdát nyitni, sem ráállni a termelésre és ellátni a
konkurenciát alapanyaggal, sőt, az internetre sem tettem volna fel,
mert akkoriban még az sem volt. Csak szerettem volna jól
belekóstolni végre, de ott azt sem volt szabad, úgyhogy a házi
kandírozás még jó ideig váratott magára nálam.
Jóval később aztán megismertem
valakit, aki mindig is rendszeresen kandírozott narancshéjat, és
mikor először megláttam nála, nem akartam elhinni, hogy végre
megtudhatom, pontosan hogyan is kell ezt csinálni, és hogy végre
kétpofára ehetem majd.
Azóta nálam is ott sorakoznak az
üvegek a kamrapolcon. Igaz, nem öt literesek, csak amolyan kis két
decisek, de az enyémek. :-)
Annyit azért tudtam már előtte is,
hogy a kandírozás egy tartósítási mód, amelynek az a lényege,
hogy a gyümölcs nedvességtartalmát cukorsziruppal helyettesítjük.
De hogy hogyan, az volt számomra rejtély.
Kétféle módja is van, én mindkettőt
rendszeresen csinálom, attól függ, mennyire akarok tartósítani
éppen. Ha hamar fel akarom használni a gyümölcsöt, akkor az
első, gyorsabb módszert választom, ha pedig fel akarom tenni a
polcra jövő karácsonyig a lekvárok közé, akkor a másodikat.
Íme a módszerek:
Gyors
kandírozás:
- A narancshéjat alaposan tisztítsuk meg, és daraboljuk fel a kívánt méretre.
- Öntsünk rá vizet úgy, hogy ellepje, és áztassuk legalább egy napon át. A vizet többször is cseréljük le.
- Tegyük enyhén ecetes, forrásban lévő vízbe, és pár percig főzzük, majd szűrjük le.
- Adjunk hozzá ugyanannyi cukrot, amennyi a narancshéj súlya, és folytonosan kevergetve főzzük, míg a narancshéj üveges nem lesz. Ez akár egy óra is lehet, vagy több, attól függ, mennyi narancshéjunk van.
- Ha készen van, rácson, vagy sütőpapírral bélelt tálcán szárítsuk meg, időnként megmozgatva, hogy ne ragadjanak össze a darabok.
- Ha megszáradt fogyasztható, de beleforgathatjuk még külön kristálycukorba is, vagy ha hosszabb csíkokra vágtuk a héjakat, csokoládéba is márthatjuk.
Klasszikus
kandírozás:
- Tisztítsuk meg a narancshéjat, citromhéjat, gyümölcsöt, és vágjuk kisebb darabokra tetszés szerint.
- Áztassuk vízben egy napon át, a vizet többször cseréljük le.
- Tegyük enyhén ecetes vízbe, forraljuk pár percig, majd szűrjük le.
- Ismét öntsük fel vízzel, annyival, hogy épp ellepje, és adjunk hozzá ugyanannyi cukrot. Azaz 1:1 arányú cukorszirupot készítünk, és ebben főzzük a gyümölcshéjat. Ha a szirup besűrűsödött, vegyük le a tűzről, és pihentessük 24 órán át.
- A gyümölcshéjat szedjük ki, a cukorszirupot forraljuk fel, majd öntsük a narancshéjra. Ha szükséges, a szirupot egészítsük ki, hogy mindig ellepje a héjakat. Ezt a lépést még ötször ismételjük, mindig egy-egy napot pihentetjük közben a gyümölcshéjat a szirupban.
- Végül utolsó forralásnál a gyümölcshéjjal együtt forraljuk fel a szirupot, (nem baj, ha ez már sűrűbb szirup, azaz több benne a cukor, mint a víz) majd letakarva hagyjuk állni 48 órán át.
- Utolsó lépésként csepegtessük le a héjakat, és meleg helyen szárítsuk meg egy tálcán, néha meg is mozgathatjuk, hogy ne ragadjanak össze. Így már fogyasztható.
- Amikor készen van, már el is tehetjük tömény cukorszirupban, üvegekben a gyümölcshéjat, vagy gyümölcsöt, akkor sokáig eláll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése