Minden nap tiszta lap. Írd rá, amire emlékezni szeretnél!”

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alaprecept. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alaprecept. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 22., csütörtök

Tealinzer kétszer




Sokan lakodalmas sütiként gondolnak rá, nálunk amolyan téli sütemény.
Jó választás, ha előre kell dolgoznunk, mert egy-két hétig vígan eláll egy jól záródó dobozban, sőt, kell is neki egy kis idő, míg igazán megpuhul a tészta a lekvártól.
Nagyikám néha diókrémmel töltötte meg őket, amivel szintén nagyon finom, de akkor nem tárolhatjuk olyan sokáig a benne lévő tej miatt.
Én gyakran variálok nagyi régi, jól bevált receptjével ha új ízekre vágyom, úgyhogy rögtön mutatok két változatot is. Az első az ő alapreceptje, a második az én kókuszosom, amit szintén nagyon szeretünk. Szerintem érdemes kísérletezni vele. :-)
Természetesen ugyanúgy készül mindkettő, csak más hozzávalókkal. :-)




Alaprecept:

Hozzávalók:

50 dkg liszt
25 dkg vaj
25 dkg cukor
2 db tojás
2 ek tejföl (esetleg tej)
2 dkg vaníliás cukor
+
egy kis üveg sárgabaracklekvár (mindig a házi a legfinomabb ;-) )





Elkészítés:
  1. A szobahőmérsékletű vajat habosra keverjük, hozzáadjuk a cukrot, a tejfölt, végül tojásokat. (Minden hozzávalót alaposan keverjünk el, mielőtt a következőt hozzáadagolnánk.) A tésztából kis cipót formázunk, és folpackba csomagolva fél órára hűtőbe tesszük.
  2. Pihentetés után a tésztát kb. fél cm vastagságúra nyújtjuk, majd kiszaggatjuk. (Ügyeljünk rá, hogy minden talpacskához tartozzon karika is! :-) ) A linzerkarikákat megkenjük felvert tojásfehérjével, és megszórjuk vaníliás cukorral.
  3. A korongokat sütőpapíros sütőlemezen sütjük előmelegített sütőben, 180 °C fokon, kb. 5-7 percig. (Figyeljünk rá, hogy ne pirítsuk meg őket, nagyon gyorsan sülnek!)
  4. Ha a linzerek kihűltek, összeragaszthatjuk őket a lekvárral.




Kókuszos linzer:

Hozzávalók:

20 dkg liszt
10 dkg kókuszliszt
20 dkg kókuszreszelék
25 dkg vaj
25 dkg cukor
2 db tojás
2 ek tejföl/tej
2 ek kókuszlikőr
+
1 kis üveg lime lekvár (citrommal is finom)



2014. december 1., hétfő

Alapreceptek - Az égetett tészta



Nem hiszem, hogy létezik elegánsabb sütitészta ennél. Omlós is, ropogós is, mindennek a tetejébe pillekönnyű és szép. :-)
Az elkészítése bonyolultnak tűnhet, de egyáltalán nem az, ha néhány dologra odafigyelünk.
A különlegessége, hogy sütés előtt ezt a tésztát megfőzzük. Közben a lisztben lévő keményítő kioldódik, így sűrű, nyúlós tésztát kapunk, szerkezete tehát megváltozik, nem lesz lyukacsos, ahogy azt általában egy tésztától megszokhattuk. Amikor a tojásokat egyenként belekeverjük, a tészta könnyűvé válik, és apró hólyagok képződnek rajta.


Mire is vigyázzunk készítés közben:

  • Ehhez a tésztához mindig pontosan mérjük ki a hozzávalókat.
  • A vizet ne forraljuk sokáig, mert ha elpárolog, a mennyisége már nem lesz megfelelő. Épp csak forrjon fel.
  • A tojásokat mindig egyenként adjuk hozzá. Egyrészt azért, mert egyszerre nem fogjuk tudni beledolgozni, másrészt azért, mert nem biztos, hogy minden tojásra szükségünk lesz, ez a méretüktől is függ. Az is fontos, hogy mindig csak a kihűlt tésztához keverjük a tojásokat, különben elveszíthetik kötőképességüket.
  • A kimért lisztet mindig egyszerre tegyük a vízbe, különben csomós lesz.
  • Mindig használjunk sütőpapírt, és hagyjunk a halmok között megfelelő távolságot, a térfogatuk ugyanis két-háromszorosára is megnő majd.
  • A sütőt jól melegítsük elő, és ne nyitogassuk az ajtaját mert ez a tészta kényes rá, könnyen összeesik. Hőlégkeverést ne használjunk!
  • Még forrón vágjuk fel, mert később már törik.
  • Ha megtöltöttük, lehetőleg azonnal tálaljuk, különben a tészta megszívja magát nedvességgel, és elveszíti ropogós állagát.
  • Ha ízesíteni akarjuk, a tojások hozzáadása után, a legvégén adhatunk hozzá még cukrot, vagy a sós változathoz például pirospaprikát, borsot, más fűszereket, esetleg sajtot.
  • Nem csak nyomózsákkal adagolhatjuk, kiskanállal is megformálhatjuk a gombóckákat.
  • Jól fagyasztható tészta, alacsony zsírtartalma miatt akár egy évig is eláll. Felengedés után a szokásos módon dolgozhatunk vele. A kész süteményt is lefagyaszthatjuk, elég lesz tálalás előtt öt percre forró sütőbe tenni.

Az alaptészta hozzávalói:

(12 db képviselőfánkhoz/35-40 db porfiterole-hoz elegendő)

  • ¼ liter víz
  • ½ mokkáskanál só
  • 10 dkg vaj
  • 15 dkg liszt
  • 4 db tojás


Munkamenet:

  1. A hozzávalókat kimérjük.
  2. A vizet a sóval felforraljuk, beletesszük a vajat.
  3. Ha felolvadt a vaj, a lisztet is belekeverjük. Közepes lángon folyamatosan keverjük addig, míg a massza összeáll, és elválik az edény falától. Ezután kb. két percig forgassuk még az edényben!
  4. Töltsük át egy keverőtálba, és kicsit hagyjuk még hűlni. Ha már langyos, egyenként adjuk hozzá a tojásokat, és mindet jól dolgozzuk bele.
  5. A sütőlemezt béleljük ki sütőpapírral, vajazzuk, lisztezzük.
  6. A tésztát töltsük nyomózsákba, és aszerint, hogy mit készítünk, válasszuk ki a csillagcsövet. Fánkhoz nagy csillagcsövet válasszunk, és pingponglabda nagyságú rózsákat nyomjunk a sütőlemezre. 200 °C fokon, 20 percig süssük. Vágjuk fel, és hagyjuk kihűlni. Profiterole-hoz dió nagyságú rózsákat nyomjunk a lemezre, és kisebb fejet használjunk. 200 °C fokon 12-15 percig süssük. Lyukasszuk ki az aljukat a kinyomófejjel, és töltsük meg a krémmel.





Alapreceptek

Mivel a lányom most próbálgatja az alaptészták elkészítését és hol egyikről, hol másikról kérdez, arra gondoltam, nem árt sorra venni őket, aztán csokorba gyűjthetjük a krémek alapvető fajtáit is.
Ha az alapok megvannak és a gyakorlat is alakulgat, akkor kezd igazán érdekessé válni a dolog, mert el lehet kezdeni végre variálni az alapanyagokkal, szabadon kitalálni dolgokat, vagyis kreatívkodni egy kicsit. ;-)
Én az alapokat még anyától tanultam de azért voltak sötét foltok, mert ő sem készített azért mindent. Gimi után aztán két suli között beiratkoztam egy harmadikba, csak mert érdekelt a sütés-főzés. Azért az egész más, ha profi szakács, vagy cukrász tanítgatja az embert. Sok olyan dolgot készítettem a suliban, amihez otthon sosem fogtam volna hozzá. Ilyen volt például a szalagos fánk, ami sok háznál alapból rendszeresen asztalra kerül, de nálunk valamiért sosem volt porondon. De nem csináltunk steak-et sem véresen, vagy mondjuk lángoló palacsintát. :-))
Ott ismerkedtem meg sok más dologgal is, például a fagylaltkészítéssel, a kávé sok-sok fajtájával, de a nagyüzemi gépeket, vagy a különböző terítési módokat is sorolhatnám ezer más, számomra érdekes dologgal együtt. Az is ott állt össze, milyen tésztát, krémet, mázat stb. használnak a cukrászok adott sütikhez. Nagyon jó érzésekkel gondolok vissza a sulira, mert igazán jó kis csapat verődött össze körülöttem, és olyan tanáraim voltak, akikre nagy szeretettel gondolok azóta is. Akkor fordultam meg először menő éttermek és sokcsillagos szállodák konyháin is, ami nekem akkor óriási élmény volt. Végül is az itt megszerzett szakmámban nem dolgoztam soha, de ezt az évet ma sem hagynám ki az életemből. A gyakorlati órák fantasztikusan jó hangulatúak voltak, rengeteget röhögtünk a bénázásinkon, ráadásul mindent megehettünk, ami csak a kezünk alól kikerült. :-)
Egyszóval jó ötlet volt ezt is kipróbálni.

Régóta tervezem, hogy összevadászom végre az összes alaprecit, és normálisan leírom már mindet egy helyre, hogy a lányomnak meglegyen, és ne kelljen mindig leírkálnom külön, ha kéri valaki. Most szántam rá magam, hogy mielőtt hosszabb időre elutazom, ez is készen legyen. :-)

Fehérvári Babaház, Székedfehérvár