Fügés tótágas süti karamell szósszal :-)

Tótágas, mert úgy kell kiborítani a formából, és a talpából lesz majd a teteje. :-)
Nincs már saját fügefám, de az idén is el voltam látva friss fügével rendesen. Az őszi termés utolsó szemeit használtam fel ehhez a sütihez, mert máshoz már kevésnek találtam. Hasonló süteményt csináltam már almával, körtével, ananásszal is, fügével még nem, de határozottan jól működött. A füge nem túl leveses gyümölcs, ehhez meg direkt az a jó, bár ezek már elég érett példányok voltak. 
A tésztája picit vastagabbra sikerült, mint szerettem volna, mert a nagyobb tepsim épp el volt foglalva, de így is finom volt. Ezt enyhítendő összedobtam hozzá egy karamellmártást, ami amúgy is nagyon passzolt a füge ízéhez.
Gyanítom, hogy az idén már nem sokan jutnak fügéhez, de jól jöhet ez a recept még jövőre is. :-)

Hozzávalók:

A süteményhez:

1 kg füge

30 dkg vaj

5 tojás

30 dkg liszt

1 tk sütőpor

30 dkg cukor

1 ek vaníliás cukor

1 tk őrölt fahéj

A mártáshoz:

10 dkg cukor

2 dl meleg víz

2 dl tejszín

Elkészítés:

1. A fügéket megtisztítjuk, szárukat levágjuk, majd hosszában félbevágjuk őket.
2. Egy tepsit, vagy egy tortaformát kibélelünk sütőpapírral. (Most nem kell kivajazni, lisztezni.) A forma alját kirakjuk a fügékkel. Ha félbevágott felüket fordítjuk lefelé, szebb lesz a süti, amikor majd kiborítjuk.
3. A gyümölcsöt megszórjuk a fahéjjal elkevert vaníliás cukorral.
4. Elkészítjük a tésztát. A vajat habosra keverjük a cukorral, belekeverjük a tojások sárgáját. Kimérjük a lisztet és belekeverjük a sütőport. A tojások fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük, és a liszttel együtt a vajas masszához keverjük. (Én két adagban szoktam, úgy könnyebb simára keverni.)
5. A tésztát szétterítjük a fügén, majd előmelegített sütőbe tesszük. 150 °C fokon tűpróbáig sütjük.
6. Csak akkor borítjuk ki a formából, ha már teljesen kihűlt, és lehúzzuk róla a papírt.
7. Elkészítjük a karamellmártást. A cukrot egy serpenyőben felolvasztjuk. (Ne kevergessük, így szép sima marad!) Ha felolvadt, a tűzről félrehúzva beleöntjük a meleg vizet, de nagyon óvatosan és kissé távolabb állva a tűzhelytől, mert fröcsögni fog. (Fortyog és tele lesz buborékkal, de ez csak pár másodpercig tart, nem kell berezelni. :-D) Méz sűrűségűre főzzük, aztán hozzáadjuk a tejszínt, és összeforraljuk.

Eperkrémes fánkok

Gyerekkoromban nálunk elég nagy vendégjárás volt. Apa abszolút társasági ember lévén rendszeresen hozta haza a barátait kisebb-nagyobb számban, ezen felül a rokonság is mindig nálunk jött össze, merthogy közös udvarban laktunk az nagyszüleimmel. Ha hozzájuk jött valaki, bárki volt is, tulajdonképpen nálunk lett elszállásolva. Ilyenkor aztán anya nem győzött sütni-főzni, én meg igyekeztem a keze alá dolgozni, meg eltakarítani a romokat. :-) Legalábbis, amikor már eléggé nagy voltam hozzá.

Voltak süti-favoritok, amik sűrűn készültek, mert mindig sikerük volt, mint például a krémes, vagy a képviselőfánk. Anya mindkettőhöz ugyanazt az egyébként isteni vaníliás krémet főzte meg igen trükkösen, csak más-más tésztát sütött hozzá. Persze sok más süti is volt a repertoárban, majd apránként sorra veszem őket, hogy mind csokorban legyenek itt egy helyen. :-)

Képviselőfánkot elég régen csináltam már, de most eszünkbe jutott, és megkívántuk. Egyszerű tejszínkrémet tettem bele, és elővettem hozzá egy kis eperlekvárt, meg eperszószt, amit még nyár elején tettem el. Mindig nehezemre esik nekiállni ennek a tésztának, mert eléggé pepecs munka, pedig egyébként nem bonyolult, csak ugye, előbb meg kell főzni, azután meg sütögetni, és akkor még csillagcső, meg egyebek. Aztán meg két perc alatt elfogy, amivel órákig bíbelődtem. Nagyon eteti magát, mert olyan könnyű, légies az egész. Ez a legnagyobb baj vele, igen. Elfogy! :-D Csak úgy! :-DD

Hozzávalók:

A tésztához:

(Ez a mennyiség 12 db képviselőfánkhoz, vagy 35-40 db ördögpirulához, profiterole-hoz elegendő)

¼ liter víz

½ mk só

10 dkg vaj

15 dkg liszt

4 tojás

A krémhez:

4 dl tejszín

2 púpozott ek vaníliás cukor

1 csomag zselatin fix

3 ek eperlekvár 

Az eperszószhoz:

10 dkg földieper (lehet fagyasztott is)

10 dkg cukor

1-2 ek narancslikőr

Elkészítés:

A fánk elkészítése:

1. Pontosan kimérjük a hozzávalókat, ennél a tésztánál ez nagyon fontos.
2. A vizet felforraljuk a sóval, de figyeljünk rá, hogy épp csak felforrjon, különben elpárolog, és akkor már nem lesz megfelelő a hozzávalók aránya. Beletesszük a vajat, kevergetve felolvasztjuk a vízben.
3. Egyszerre beletesszük az átszitált lisztet, és kis lángon, állandóan kevergetjük, míg össze nem áll a tészta, és el nem válik az edény falától. Levesszük a tűzről, áttesszük egy keverőtálba, ez kicsit lehűti majd a masszát.
4. Egyenként belekeverjük a tojásokat. (Keverjük el mindegyiket alaposan, mielőtt hozzáadnánk a következőt!) Ha kész a tészta, nyomózsákba töltjük, és kivajazott, kilisztezett, sütőpapíros sütőlemezre rózsákat formázunk belőle.
   (Képviselőfánkhoz nagyobb csövet használjunk, és pingponglabda méretű rózsákat nyomjunk a lemezre; ördögpirulához, profiterole-hoz kisebb cső kell és dió nagyságú golyókat formázzunk. )
5. A fánkokat forró, 200 °C fokra előmelegített sütőben sütjük, mérettől függően 15-20 percig. Még forrón levágjuk a kalapjukat, mert később már törni fognak. (Én ollót használok, szerintem azzal a legkényelmesebb. )

A szósz elkészítése:

1. Az eperszószhoz turmixoljuk a gyümölcsöt, és a kétféle cukorral együtt felforraljuk, majd a kívánt sűrűségűre főzzük. 
2. Ha levettük a tűzről, belekeverjük a likőrt, és lehűtjük. 

A krém elkészítése:

1. A hideg tejszínt kemény habbá verjük, a zselatin fix-et fokozatosan keverjük hozzá. A vaníliás cukrot és a lekvárt beleforgatjuk a tejszínhabba. 
2. Az eperkrémmel megtöltjük a fánkokat, meglocsolgatjuk a szósszal, végül rátesszük a fánkok kis kalapkáit. Porcukorral meghintve azonnal tálaljuk.

  

Orosz hússaláta

Hosszú története van annak, hogy hol, és mikor kóstoltam én először életemben orosz hússalátát. Nagyon rég volt, épp túl voltam az érettségin, és első kóstolásra imádat volt. A sztori nem túl érdekes, ezért nem is traktálnám vele az idelátogató éhes érdeklődőt, legyen elég annyi, hogy egy étterem főszakácsa készítette el, aki megpróbált némi gasztronómiai tudást tölteni a fejembe. Sok receptem származik tőle, de ez az mind közül, amit legtöbbször készítettem. Szilveszterkor például nem maradhat el, és törvénysértő módon én ehhez olyankor pogácsát eszem, pezsgőt iszom az éjszaka folyamán. Azért ünnep nélkül is meg lehet ám enni. ;-) 

Aki még nem kóstolta, ne hagyja ki semmiképp, ez alap a saláták között.

Hozzávalók:

50 dkg sertéscomb vagy lapocka

30 dkg burgonya

15 dkg alma

15 dkg ecetes uborka

3 tojás

10 dkg sonka

Majonézmástás:

4 dl majonéz

4 dl tejföl

5 dkg mustár

só

bors

1 ek porcukor

fél citrom leve

(1-2 evőkanál fehérbor sem rontja el :-))

Elkésztés:

1. A húst sózzuk, borsozzuk, néhány cm hosszú csíkokra vágjuk, bő zsiradékban megsütjük, leszűrjük, lecsepegtetjük.
2. A burgonyát héjában megfőzzük, felkarikázzuk.
3. A sonkát, az almát és az uborkát a húshoz hasonló méretű csíkokra vágjuk.
4. A tojást keményre főzzük, felkarikázzuk.
5. A mártás hozzávalóit összekeverjük, beleforgatjuk a salátát, és alaposan lehűtve tálaljuk.

Apple curd

Angliai kint tartózkodásom alatt igyekeztem minden tradicionális angol ételt megkóstolni. Kíváncsian vettem le a polcról a boltokban minden olyasmit, amit itthon nem ismertem eddig, és néhány hónapig, kizárólag a kíváncsiságtól vezérelve ettem egy tősgyökeres angol főztjét. Nem mondhatnám, hogy nagy szakácsnak tartottam az illetőt, de érdekeltek a hagyományos ételeik. Volt ami ízlett, volt ami nem, de úgy érzem, ez nem az ételek hibája volt, csak az úr szája íze volt más, mint az enyém. Számomra sótlan volt minden amit csinált, a többi fűszerről nem is beszélve. Egyszóval minden alkalommal hiányérzetem volt. Az étkezéseknél mindig arra gondoltam, hogy milyen jól meg lehetett volna csinálni azt adott vacsorát, és szilárdan el is határoztam, hogy ezt egyszer meg is fogom tenni. Végigfőzöm az összeset, és úgy ízesítem, ahogy akarom. Erre azóta sem nagyon került sor, nem is tudom, miért. Nagyon ízlettek viszont a különböző krémek, mártások, chutney-k, ezek szintén azóta is tervben voltak nálam. Úgy nyolc év után végre rászántam magam, és elkezdtem a sort a hagyományos citrom- és almakrémmel, alma- és paradicsom chutney-val. Igazán egyszerű mindegyik, és sokoldalúan felhasználhatóak. Én most almás kelt palacsintákat töltöttem meg ezzel a finom almakrémmel, ami valóban eredeti angol recept szerint készült.

Hozzávalók:

50 dkg alma (eredetileg Bramley vagy Granny Smith, azaz a savanykás, sütéshez közkedvelt fajták a legjobbak ehhez)

2 szép nagy citrom reszelt héja és leve (kb. 100 ml lére van szükségünk)

12 dkg vaj (sótlan)

45 dkg cukor

5 nagy tojás

Elkészítés:

1. Az apróra vágott almát a reszelt citromhéjjal és egy dl vízzel puhára főzzük, majd pürésítjük.
2. Belekeverjük a kis kockákra vágott vajat, kevergetjük, míg teljesen el nem olvad, és szép fényes nem lesz.
3. A tojásokat habosra keverjük a cukorral és a citromlével, de csak akkor keverjük az almapüréhez, amikor az alma langyosra hűl (kb. 50-60 °C), különben kicsapódik a tojás.
4. Amikor az alma langyos, hozzákeverjük a tojásmasszát és gőz fölött főzzük össze folytonosan kevergetve, míg szépen besűrűsödik.
5. Azonnal steril üvegekbe töltjük, lezárjuk. Körülbelül 4 hétig áll el, felbontva hűtőben kell tárolni.

A pizza

Sok éven át mindig azt gondoltam, pizzát sütni valami különösen körülményes dolog. Azt is gondoltam, hogy különleges szaktudást igényel, vagy extra felszerelést. Meg olyan szamárságokat, hogy az csak kemencében az igazi, és otthon előállítani talán nem is lehet. Egyszóval nem hittem, hogy valaha is nekiállok otthon pizzát sütni. Igaz, ezek a gondolatok még akkoriban fogantak, amikor a kelt tészta készítése félelemmel vegyes csodálattal töltött el. Amikor azonban az ember lánya háziasszonnyá érik, hirtelen képesnek érzi magát hogy belevágjon addig lehetetlennek tűnő vállalkozásba is, csak hogy minden földi jóval megetethesse kis családját. :-) Így indultam hát el a kelt tészta készítésének rögös útján, de ez egy másik történet. 

Mindenesetre a boldog végkifejlet az, hogy ma már bármilyen tésztának nekiállok, amit keleszteni, gyúrni, nyújtani, keverni, dögönyözni, tekerni, csavarni kell, azaz jöhet már a pizza is.

A pizza egyébként nem tartozott a családtagok közös kedvencei közé, a lányom viszont imádja, és sajnos én is szeretem. Anyukám hetven éves koráig nem evett pizzát, de mindjárt az első kóstolásnál eltűnt arcáról a gyanakvó pillantás, és azóta is bármikor szívesen falatozik belőle ő is. Arról nem is beszélve, hogy igazi vendégváró fogás ez, már csak azért is, mert a feltét szabadon variálható. Az elkészítése pedig tényleg nem bonyolult, és egyáltalán nem kell hozzá semmi extra. Jaaa, és kemence nélkül is nagyon finom lesz! :-)

Ebből az adagból három db, kb. 25 cm átmérőjű pizza lesz. Természetesen szögletes tepsiben ugyanúgy megsüthejük, ha éppen csak olyan van kéznél.  

Magyaros pizza

A pizzatészta:

50 dkg liszt

3 dkg friss élesztő

3 dl langyos víz

1 csapott evőkanál cukor

1 ek só

1 ek oregánó

5 dkg mangalicazsír (vagy 2 ek olivaolaj)

A tészta elkészítése:

1. Az élesztőt langyos vízben a cukorral felfuttatjuk.
2. A lisztet egy keverőtálba mérjük, közepébe mélyedést vájunk, és beleöntjük az élesztős masszát, összedolgozzuk.
3. Egy deszkán alaposan összegyúrjuk, míg a tészta puha nem lesz. Cipót formázunk belőle, és letakarva, meleg helyen, fél órát kelesztjük.
4. Hozzáadjuk a sót, az oregánót, a mangalicazsírt, és alaposan összedolgozzuk. Nyugodtan oda lehet csapkodni időnként a lisztezett deszkához gyúrás közben, ez a tészta azt is szereti, ha rajta vezetjük le a feszültséget.:-D
5. Kézzel nyújtjuk ki akkorára, amekkorára szeretnénk, beletesszük a pizzaformába/ tepsibe, megkenjük a szósszal, rápakoljuk a feltétet, és előmelegített sütőbe toljuk. Kb. 200 °C fokon 15-20 percig sütjük.

Egyéb trükkök:

• Melegítsük elő jól a sütőnket, mert a pizza akkor a legfinomabb, ha jó forró sütőben sül.

• A tészta alkotóelemei – mint minden kelt tésztánál – legyenek szobahőmérsékletűek, azaz langyosak. 

• Dolgozzuk ki jól a tésztát, hogy az élesztő kellőképpen kifejthesse a hatását, és szép magas, levegős, könnyű tésztát kapjunk.

• Aki olyan szerencsés, hogy van kenyérsütőgépe, természetesen abban is bedagaszthatja a tésztát. A keverőtál aljába kerüljenek a nedves, a tetejére pedig a száraz hozzávalók, legfelülre, középre tegyük az elmorzsolt élesztőt.

Magyaros pizza 

Pizzaszósz:

2-3 db paradicsom

kb. 35 dkg sűrített paradicsom

1 kis fej vöröshagyma

5 gerezd fokhagyma

1 csapott evőkanál cukor

pici zsiradék (olívaolaj)

Fűszerekből 1-1- csipet ízlés szerint:

- bazsalikom

- oregánó

- chili

- pirospaprika

- kakukkfű

- csipet só

- bors

Elkészítés:

1. A zsiradékon megpirítjuk az apróra vágott vöröshagymát, hozzáadjuk a szintén apróra vágott, lebőrözött paradicsomot, megdinszteljük.
2. Hozzákeverjük a sűrített paradicsomot, a fűszereket, belenyomjuk a fokhagymagerezdeket, és felforraljuk.
3. A legvégén hozzákeverjük a cukrot. (Ízléstől függ, ki mennyire szereti édesen a paradicsomszószt.)

Magyaros pizza 

Hawaii pizza, a kedvencem :-)