Simi lepény

Ha meg kéne neveznem egy olyan családi sütit, amit legtöbbször ettünk, hát egész biztos, hogy ez a fura nevű lenne az.

Anyukám ősrégi receptje, már gyerekkoromban is imádtuk mindannyian. A külseje megtévesztő, mert amilyen egyszerűen fest, olyan finom. Eredetileg csokimáz is lenne a tetején, ki is próbáltuk, de csak egyszer, aztán rögtön el is hagytuk a csokit, úgy éreztük, az már csak ront rajta. Még Fanni sem hiányolja róla, pedig szerinte mindenbe kell csoki a világon! :-D Aki szeretne, persze tehet rá, de én túl karakteresnek éreztem, elnyomja a finom, vaníliás aromát. Ha vendég jön, azért megszórom egy kis vaníliás porcukorral, hogy valamivel elegánsabb legyen. :-)

Hozzávalók:

A tészta hozzávalói:

45 dkg liszt

25 dkg vaj

10 dkg cukor

1 tojássárgája

fél csomag sütőpor

1 kis pohár tejföl

A krém hozzávalói:

fél liter tej

5 ek liszt

3 ek cukor

+

25 dkg vaj

25 dkg cukor

+

2 ek vaníliás cukor

2 ek cukrozatlan kakaópor

Elkészítés:

A tészta elkészítése:

1. A tészta hozzávalóit összedolgozzuk. Lágy, puha tésztát kell kapnunk. Hat egyenlő részre osztjuk, és mindegyiket kb. 20 x 30 cm-es téglalappá nyújtjuk.
2. Egy hasonló méretű tepsi vajjal megkent hátulján sütjük ki a lapokat előmelegített sütőben, kb. 160 °C fokon. A sütési idő sütőtől függ, de nagyjából 5-7 perc alatt megsülnek a lapok. Míg sül az egyik, nyújthatjuk a következőt.

A krém elkészítése:

1. A lisztet összekeverjük a 3 evőkanál cukorral, és apránként adagolva hozzá a tejet, felhígítjuk. Önthető masszára lesz szükségünk.
2. A maradék tejet felforraljuk, majd a tűzről félrehúzva vékony sugárban hozzáöntjük a lisztes masszát, közben folyamatosan kevergetjük. Visszatesszük a tűzre, és folytonos keverés mellett besűrítjük. (Épp csak forrjon fel.) Mielőtt tovább dolgoznánk a masszával, kihűtjük.
3. A vajat habosra keverjük a cukorral, és összekeverjük a már kihűlt pudinggal.
4. A krémet elfelezzük. Egyik felébe beleszitáljuk a kakaóport, másik felébe pedig belekeverjük a vaníliás cukrot.

Összeállítás:

Az egyik lapot megkenjük a kakaós krém felével, erre kerül a középsó lap, amit a vaníliás krém felével vonunk be, majd ráhelyezzük a harmadik lapot.

Ezt a műveletet ismételjük meg a másik három lappal is, ily módon két tálca incsi-fincsi süteményünk lesz majd. :-)

Sütőtökös-diós krémes

Régóta tudom már, hogy a sütőtök és a dió jó barátok, bátran párosítottam hát őket össze 

sokadszor is. Gondoltam, ha már sült tök van a háznál, kipróbálok megint valami újat is belőle. Hát ezt találtam ki. :-)

A hatalmas tökből, amit megsütöttem, egy nagy kupac tökgolyó is készült, és még így is bőven maradt néhány nagy szelet sült tök anyának is, aki nagyon szereti csak úgy kikanalazni a héjából. Én önmagában még mindig nem szeretem, így sütibe csempészve viszont simán megeszem. Sőt, úgy tűnik, bárkivel vígan megetetem, nem "tökölök". :-D

Hozzávalók:

A piskóta hozzávalói:

6 tojás

14 dkg liszt

12 dkg cukor

2 dl sült tök

csipet fahéj

1 mk sütőpor

A krém hozzávalói:

fél liter tej

10 dkg liszt

5 dkg cukor

1 tojás

10 dkg darált dió

20 dkg vaj

20 dkg cukor

2 ek rum

Elkészítés:

1. A tésztához a tojásokat szétválasztjuk. A sárgáját habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a sült tök villával szétnyomkodott húsát.
2. Kimérjük a lisztet, hozzákeverjük a sütőport és a fahéjat.
3. A tojások fehérjét kemény habbá verjük, majd a liszttel együtt a cukros tojásmasszába forgatjuk.
4. A tésztát kivajazott, kilisztezett, sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, és előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
5. A krémhez a tojást habosra keverjük az 5 dkg cukorral, kanalanként hozzákeverjük a lisztet, végül apránként addig hígítgatjuk a tejjel, míg önthető krémet nem kapunk.
6. A maradék tejet felforraljuk, és a tűzről félrehúzva folyamatosan kevergetve beleöntjük a tojásos masszát. Visszatesszük a tűzre, és folytonos keverés mellett összeforraljuk. Elég, ha egyet rottyan. A krémet kihűtjük.
7. A vajat habosra keverjük a 20 dkg cukorral, és a már kihűlt pudinggal összedolgozzuk. Végül belekeverjük a diót és a rumot.
8. A krémet a kihűlt piskótára kenjük, és dióval díszítjük.

Madártej tortácskák

Ez a süti néhány évvel ezelőtt került be a családi kedvencek közé. Vendégségben, egy ballagási ebéden kóstoltam először. Már ránézésre is nagyon tetszett, olyan lágy, finom színei voltak, szinte kínálta magát. Az íze pont olyan volt, mint a látvány, nem tolakodó, egyszerűen csak könnyű, puha, lágyan krémes, és finoman vaníliás. Elkértem hát a receptet, nemsokára meg is sütöttem, és mindenki szívébe finoman be is lopta magát azonnal. 

Forgatókönyv szerint pici kockákra kell szeletelni, szerintem úgy is mutatós, akkor a legszebb, ha egyforma vastag a három réteg. 

A képen látható mini torták hirtelen felindulásból készültek, amikor egy vendégem egy alkalommal azon poénkodott, hogy neki ne szögletesre, hanem kerekre vágjam a sütit. :-) Épp a konyhapulton, a kezem ügyében volt a fánkszaggató, felkaptam, és rávágtam, hogy oké, legyen, számomra nincs lehetetlen. :-D Persze nagy röhögések közepette tényleg kipróbáltuk a technikát, de olyan aranyosan festettek a kis torták, hogy az egész tálca sütit kerekre szaggattam végül. Meglepően kevés lett a leeső rész is, azt meg menet közben megette a körülöttünk sertepertélő család. Íme a végeredmény! ;-)

Hozzávalók:

Tészta:

8 db tojásfehérje

8 ek cukor

8 ek liszt

1 tk sütőpor

Krém:

8 tojássárgája

2 csomag vaníliás pudingpor

1 ek liszt

8 dl tej

20 dkg vaj

20 dkg cukor

Tetejére:

0,5 l tejszín

1 csomag zselatin fix

Elkészítés:

1. A tojások fehérjét kemény habbá verjük, hozzáadjuk a cukrot, és addig verjük tovább, míg szép fényes nem lesz.
2. Beleforgatjuk a sütőporos lisztet, sütőpapírral bélelt, kivajazott, kilisztezett tepsibe simítjuk, és előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
3. A tojások sárgáját kikeverjük a pudingporral, 1 evőkanál liszttel, majd apránként hozzáadogatva a tejet, felhígítjuk, hogy önthető masszát kapjunk.
4. A maradék tejet felforraljuk, és a tűzről félrehúzva vékony sugárban beleöntjük a tojásos masszát, közben folyamatosan keverjük. Visszatesszük a tűzre, és lassan összefőzzük, nem kell forralni, épp csak rottyanjon egyet.
5. A vajat habosra keverjük a cukorral, és a kihűlt tojáskrémhez keverjük.
6. A piskótát bevonjuk a vaníliakrémmel, végül pedig elsimítjuk rajta a habbá vert tejszínt.

Mézes krémes

Gyerekkorom első számú kedvence ez a süti, illetve majdnem ez az süti. Anya rendszeresen sütötte általában az én rendelésemre, az én mániám volt. A tésztáját ugyanígy csinálta, de ő hat lapot sütött, és három-három lapot töltött meg vaníliakrémmel, így két tálca süti lett belőle. Imádtam, pedig gyerekként még nem voltam túl édesszájú. Mivel a családban mindenkinek meg volt a maga kedvence, azért nem ettünk ilyet minden héten mégsem. Egyébként is elég munkás, időigényes az elkészítése. Aztán tizennégy évesen elkeveredtem otthonról a középsuli miatt, és valahogy elmaradtak ezek a krémesek, nem is tudom, miért. Amikor újra eszembe jutott a mézes-krémes, meg hogy milyen régen ettünk már, anya azt mondta, már nem is tudja, pontosan hogy is csinálta, és elkezdte keresni a receptet. Persze nem találta, szomorúan vettük tudomásul, hogy szőrén-szálán eltűnt. Keresgéltünk hasonló recepteket, de valahogy egyik sem volt az igazi, kísérletezgetni meg nem nagyon akartunk. Már épp feladtuk és nem erőltettük tovább, amikor néhány évvel ezelőtt rábukkantam erre, itt. Megláttam, és tudtam, hogy ő az! :-))) És igeeeen, a régi íz, a régi imádat. Összeszedtem hát minden bátorságom, és életemben először, mézes lapokat sütöttem, ami mindjárt első sütésre sikerélmény volt, pedig nagyon féltem tőle. Ezer köszönet a tökéletes receptért Editnek, akinek egyébként sok más recijét is rendszeresen készítem már azóta. Mindegyik úgy jó, ahogy van! :-) Ez is maga a tökély: a tészta könnyen kezelhető, szépen nyújtható, nem törik, a krém lágy és könnyű, mégis van tartása, nem mászik ki a lapok közül.

Ünnepi sütivé lépett elő nálunk, és a lányom is ugyanúgy szereti, ahogy anno én. Most épp karácsonyi süti szerepben alakít nagyot nálunk, naná, hogy tapsolunk neki. ;-) :-D

A fotókat pedig egy régi barátnőm kattogtatta a neki ajándékba vitt doboz sütiről. Szép emlék egy jól sikerült délutánról...

Ui.: Editkém, minden karácsonykor mennek a puszik gondolatban! :-)♥

Hozzávalók:

A tésztához:

• 60 dkg liszt
• 15 dkg cukor
• 10 dkg zsír
• 2 tojás
• 4 ek méz
• 4 ek tej
• 1 tk szódabikarbóna
  

A töltelékhez:

• 6 dl tej
• 3 tojás sárgája
• 4 púpozott ek liszt
• 10 dkg cukor
• 2 cs vaníliás cukor
• 25 dkg vaj
• 20 dkg cukor
• 3 tojás fehérje
  

1. A lisztet összekeverjük a cukorral, a szódabikarbónával majd a zsírt elmorzsoljuk benne.
2. Beletesszük a tojást, a tejet, a mézet, és puha tésztát gyúrunk belőle.
3. Négy részre osztjuk. Lisztezett deszkán kinyújtjuk a négy lapot, és zsírozott tepsi hátulján, előmelegített sütőben, 180 °C fokon sütjük ki a lapokat egymás után. (A lapokat akkorára nyújtjuk ki, mint amekkora a tepsi hátulja. Ha nagyobbra sikerül, akkor vágjuk le a szélét sütés előtt, mert könnyebb lesz lecsúsztatni a tepsi hátuljáról a megsült tésztát. Késsel alá lehet nyúlni, és segíteni neki.)
4. A krémhez a tojás sárgáját a cukorral, a vaníliás cukorral és a liszttel csomómentesre keverjük. Hideg tejjel apránként felhígítjuk, hogy csomómentes legyen.
5. A maradék tejet feltesszük melegedni, ha felforrt félrehúzzuk a tűzről, belekeverjük a tojásos masszánkat. Visszatesszük a tűzre, és folytonos keverés mellett sűrű pudingot főzünk belőle. Hagyjuk hűlni.
6. A vajat és a cukrot habosra keverjük.
7. A tojások fehérjét kemény habbá verjük.
8. Amikor a pudingunk kihűlt, először a vajas krémmel jól összekeverjük, majd a habot óvatosan beleforgatjuk.
9. A krémmel megtöltjük a lapokat.
10. Egy éjszakát állni hagyjuk, a tészta ugyanis csak másnapra puhul meg, addig pedig nem fogjuk tudni felszeletelni.
    

sütési hőfok: 180 °C

sütési mód: alul-felül sütés

tepsi mérete: 30 x 34 cm

Marcipánkenyérkék

Évekkel ezelőtt egy újságot lapozgatva akadt meg a szemem ezeken az aranyos kis cipókon, és mivel az elkészítése is nagyon egyszerűnek tűnt, hát nekiláttam.

Azóta több karácsonyra is összeütöttem már, mert nagyon finom, és ajándéknak sem utolsó. Különleges és kedves látvány egy szép dobozkában. Rohanósok is szeretni fogják, mert ripp-ropp kész. :-)

Hozzávalók:

10 dkg aszalt gyümölcs (vegyesen)

25 dkg marcipán

6 dkg cukor

1 tojásfehérje + 1 tojássárgája

2 dkg liszt (+ egy kevés a gyümölcsökhöz)

2 ek tej/tejszín

Elkészítés:

1. Az aszalt gyümölcsöket apróra vágjuk, majd lisztbe forgatjuk.
2. A marcipánt is apróra daraboljuk, összedolgozzuk a tojásfehérjével, és a cukorral. Belevegyítjük a lisztet, végül a gyümölcsöt.
3. A masszából nedves kézzel 3-4 cm-es kis cipókat formázunk, tetejüket bevagdossuk.
4. A cipócskákat sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk, és pirosra sütjük. Még forrón megkenjük a tetejüket a tejjel, vagy a tejszínnel elkevert tojássárgájával.

Hókifli

Azt hiszem, ez az a recept, ami minden sütögetős magyar háziasszony receptgyűjteményében benne van, de legalábbis van van valaki a rokonságban, akitől el tudja kérni, ha akarja. :-) 
Én is beteszem hát a gyűjteményembe annál is inkább, mert minden évben asztalra kerül nálunk is. Mióta az eszemet tudom, anyukám minden karácsonykor megsütötte, az elmúlt néhány évben pedig már felváltva csináljuk, mikor, hogy jön ki épp a lépés. De nem maradhat ki, mert a hókifli neve, illata, szorosan összefügg nálam a karácsony hangulatával. Már ránézésből is olyan téli süti, meg praktikus is, mert előre el lehet készíteni. Direkt jó, ha egy héttel előbb már dobozban van, mert éppen megpuhul az ünnepre, és nem a rohanós finisben kell még ezzel is bajlódni. 
Sütiügyben szeretek előre gondolkodni ilyenkor, szépen beosztom, melyiket hány nappal előbb kell összehoznom, hogy ne legyen kapkodás. A sós és édes kekszeket már két héttel előbb meg lehet sütni, szépen bedobozolni, aztán jöhetnek a diós és mákos hókiflik, lekváros linzerek, végül két nappal karácsony előtt a mézes-krémes, aminek éppen ennyi idő kell a hűtőben, hogy kellőképpen megpuhuljon. Nagyjából ez a menetrend nálam. Süthetnék kevesebbet is, beérnénk felével is, de egy része mindig ajándék. :-)

Hozzávalók:

A tésztához:

25 dkg vaj (készülhet zsírral is, úgy még omlósabb lesz a tésztánk)
1 dl tej
3 dkg élesztő
50 dkg liszt
kb. 2 dl tejföl
1 ek cukor
csipet só

A diótöltelékhez:

25 dkg darált dió
25 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
kb. 2 dl tej 

Kell még:

porcukor

Elkészítés:

1. Az élesztőt a langyos tejben felfuttatjuk a cukorral. 
2. A vajat habosra keverjük, hozzákeverjük a lisztet, a tejfölt és a felfuttatott élesztőt. Ruganyos tésztát gyúrunk, majd fél órán át letakarva langyos helyen pihentetjük.
3. Közben elkészíthetjük a tölteléket. A diót összekeverjük a cukorral, majd fokozatosan hozzáadjuk a tejet. (Csak annyit, hogy szép krémes legyen a töltelék.)
4. A tésztát lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk, és köröket szaggatunk belőle. (Az enyémek kb. 6 cm átmérőjű körök. Egy vékony szélű pohárral szaggatom őket, mert minden kiszúrómat vagy túl kicsinek, vagy nagynak találom ehhez, és még nem sikerül megtalálnom a megfelelőt. :-) )
5. Minden korong közepébe egy-egy kiskanálnyi tölteléket teszünk. A korongokat félbe hajtjuk, a széleket jól összenyomkodjuk. A kifliket sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk, majd előmelegített sütőben, 180 °C fokon, kb. 10-15 perc alatt megsütjük. 
6. Amint kisültek a kiflik, még forrón megforgatjuk őket porcukorban.

+ Ha mákos kifliket szeretnénk:

A máktöltelékhez:

25 dkg darált mák
25 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
kb. 2 dl tej (amennyit a mák felvesz)
1 marék beáztatott mazsola

Ebben az esetben a töltelék hozzávalóit összekeverjük, és egy lábasban összefőzzük. 
Aki szeretne, tehet bele egy kevés sárgabaracklekvárt is. :-)

Sütési idő: kb. 10-15 perc

Sütés módja: alul-felül 

Sütés hőfoka: 180 °C

Fahéjas-almás csigák

A közelben lévő pékségben rendszeresen lehet kapni hasonló almás csigákat. Amikor először megláttam, muszáj volt vennem belőle, mert első ránézésre beindult a nyálelválasztásom. Nagyok voltak, szépségesek, és olyan illatuk volt, de olyan... Érdekes, hogy ebben a pékségben még nem sikerült jó kenyeret vennem, és a kiflik, zsömlék is olyan kis nyomoroncok mindig, a péksütik viszont gyönyörűségesek, és isteni finomak. Hogy ezt hogy csinálják, nem tudom, talán valaki más készíti mindet. Egyszer kóstoltam náluk valami cukros kalácskát is, amit azóta sem láttam náluk, meg igazából máshol sem. Na, annak a kikísérletezése is tervben van még, a túrós-áfonyás rétesükről már szót sem ejtek. :-)

Ezt az almás csigát már sokadszor sütöm meg, már csak azért is, mert anyukám imádja. Nem tejesen olyan, mint amit a pékségben árulnak, de nagyon hasonló. A tészta könnyű, és sokáig puha marad, már amennyiben nem fogy el egy-két napon belül. ;-)

Aki szereti, mazsolát is tehet bele, én most kifelejtettem belőle.

Hozzávalók:

A tészta hozzávaló:

• 40 dkg liszt
• 3 dkg élesztő
• 2,5 dl tej
• 4 dkg cukor
• 2 tojás sárgája
• 15 dkg vaj
• csipet só
  

A töltelék hozzávalói:

• 6-7 db nagyobb alma 
• 2 nagy ek fahéj
• 12 dkg cukor
• 2 dkg vaníliás cukor
• 1 citrom leve
• (mazsola ízlés szerint)

Elkészítés:

1. Az élesztőt langyos tejben felfuttatjuk 2 dkg cukorral.
2. A lisztet tálba szitáljuk, belekeverjük a sót, az élesztőt, a tojások sárgáját, az olvasztott vajat és a maradék cukrot, majd puha tésztává gyúrjuk. Langyos helyen duplájára kelesztjük.
3. Közben elkészítjük a tölteléket. Az almákat meghámozzuk, magházukat kiemeljük és egy nagyobb lyukú sajtreszelőn lereszeljük. (Nem árt kicsit kicsavargatni, még akkor is épp elég nedvesség marad benne.) Hogy ne barnuljon meg, összekeverjük a citrom kicsavart levével. A kétféle cukrot összekeverjük a fahéjjal, majd a fahéjas cukrot beleforgatjuk az almába.
4. A tésztát lisztezett deszkán kb. fél cm vastagra nyújtjuk, és szétterítjük rajta a tölteléket. A tésztát feltekerjük, majd kb. 3 cm vastag szeleteket vágunk belőlünk, és kivajazott tepsibe sorakoztatjuk őket. Hagyjunk ki közöttük egy pici helyet, mert még nőni fognak! A csigákat 20 percig kelesztjük. Előmelegített sütőben, kb. 200 C fokon gőzölve sütjük. (Egy kis tűzálló tálkában tegyünk vizet a sütő aljába.)