Minden nap tiszta lap. Írd rá, amire emlékezni szeretnél!”

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lekvár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lekvár. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 22., csütörtök

Tealinzer kétszer




Sokan lakodalmas sütiként gondolnak rá, nálunk amolyan téli sütemény.
Jó választás, ha előre kell dolgoznunk, mert egy-két hétig vígan eláll egy jól záródó dobozban, sőt, kell is neki egy kis idő, míg igazán megpuhul a tészta a lekvártól.
Nagyikám néha diókrémmel töltötte meg őket, amivel szintén nagyon finom, de akkor nem tárolhatjuk olyan sokáig a benne lévő tej miatt.
Én gyakran variálok nagyi régi, jól bevált receptjével ha új ízekre vágyom, úgyhogy rögtön mutatok két változatot is. Az első az ő alapreceptje, a második az én kókuszosom, amit szintén nagyon szeretünk. Szerintem érdemes kísérletezni vele. :-)
Természetesen ugyanúgy készül mindkettő, csak más hozzávalókkal. :-)




Alaprecept:

Hozzávalók:

50 dkg liszt
25 dkg vaj
25 dkg cukor
2 db tojás
2 ek tejföl (esetleg tej)
2 dkg vaníliás cukor
+
egy kis üveg sárgabaracklekvár (mindig a házi a legfinomabb ;-) )





Elkészítés:
  1. A szobahőmérsékletű vajat habosra keverjük, hozzáadjuk a cukrot, a tejfölt, végül tojásokat. (Minden hozzávalót alaposan keverjünk el, mielőtt a következőt hozzáadagolnánk.) A tésztából kis cipót formázunk, és folpackba csomagolva fél órára hűtőbe tesszük.
  2. Pihentetés után a tésztát kb. fél cm vastagságúra nyújtjuk, majd kiszaggatjuk. (Ügyeljünk rá, hogy minden talpacskához tartozzon karika is! :-) ) A linzerkarikákat megkenjük felvert tojásfehérjével, és megszórjuk vaníliás cukorral.
  3. A korongokat sütőpapíros sütőlemezen sütjük előmelegített sütőben, 180 °C fokon, kb. 5-7 percig. (Figyeljünk rá, hogy ne pirítsuk meg őket, nagyon gyorsan sülnek!)
  4. Ha a linzerek kihűltek, összeragaszthatjuk őket a lekvárral.




Kókuszos linzer:

Hozzávalók:

20 dkg liszt
10 dkg kókuszliszt
20 dkg kókuszreszelék
25 dkg vaj
25 dkg cukor
2 db tojás
2 ek tejföl/tej
2 ek kókuszlikőr
+
1 kis üveg lime lekvár (citrommal is finom)



2015. január 17., szombat

Fügés-mogyorós sütemény

Majdnem diós mágnás, de mégsem. :-)
Néhány éve született, amikor diós mágnást akartam sütni, de nem volt elég dióm ledarálva. Volt viszont mogyoróm, és mivel éppen nem volt kedvem előbányászni a diódarálómat a kamrából, úgy gondoltam, megsütöm mogyival. És ha már lúd, legyen kövér, kajszilekvár helyett kipróbáltam a frissen eltett fűszeres fügelekvárommal, ami tele volt olyan ízekkel, mint fahéj, szegfűszeg, ánizs és gyömbér. Már az illata is megér egy misét. :-) Érdemes kipróbálni, mert a végeredmény egy egészen más ízű sütemény, mint amit megszoktunk. Éljenek a kísérletek! ;-)




Hozzávalók:
A tésztához:
  • 32 dkg liszt
  • 18 dkg vaj
  • 10 dkg cukor
  • fél csomag sütőpor
  • 1 citrom leve és reszelt héja
  • 1 tojás
Töltelékhez:
  • 3 db tojás
  • 15-20 dkg cukor ízlés szerint
  • 20 dkg darált mogyoró
  • 6 dkg darált dió
  • 1 kis üveg fügelekvár



Elkészítés:

  1. A lisztet elkeverjük a sütőporral.
  2. A margarint kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk a tojást, a citrom levét és lereszelt héját, majd hozzáadjuk a sütőporos lisztet.
  3. A tészta kétharmad részét lisztezett deszkán tepsi méretűre kinyújtjuk, nyújtófa segítségével a tepsibe terítjük.
  4. A tésztát megkenjük a fügelekvárral.
  5. Elkészítjük a tölteléket. A tojások sárgáját jól kikeverjük a cukorral, hozzákeverjük a diót, a mogyorót. A tojások fehérjét kemény habbá verjük, és ezt is a mogyorós masszába forgatjuk.
  6. A masszát elterítjük a fügelekváros tésztán, majd a tészta megmaradt egyharmad részéből rácsokat formálunk a tetejére.
  7. Előmelegített sütőben, kb. 20-25 percig sütjük.

sütési hőfok: 175 °C
sütési mód: alul-felül sütés
tepsi mérete: 23x33 cm







2015. január 14., szerda

Narancsos isler



Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem az islerről mindig a sulibüfék jutnak eszembe. Bárhová is jártam iskolába, mindenhol árulták, úgy rémlik, rengeteget megettem belőle. Bárminemű szívfájdalomra azonnali gyógyírként alkalmaztam, szóval az aktuális hangulatomat simán le lehetett mérni az elfogyasztott islerek számán. Egy jó barát fülébe panaszkodni egy islerrel a kezemben, ez volt a tuti módszerem a gimiben. :-D
Otthon nem sütöttünk sosem, de nem is hiányzott, mert a suliban mindig kéznél volt. Én nem nagyon ettem semmilyen édességet az otthon készült sütiken kívül, a fagyi volt az egyetlen kivétel, így aztán nagy örömmel konstatáltam, hogy a gimis büfében nem csak islert, de még fagyit is lehetett kapni. Ma is állítom egyébként, hogy az volt a legjobb büfé a világon, ami meglepő, de igaz, még akkor is, ha beleszámítjuk, hogy egyébként elfogult vagyok ezzel az sulival kapcsolatban... ♥
Később aztán elmaradtak az islerek a büfékkel együtt, és más sütikkel kényeztettem magam, feledésbe is merült ez a régi kedvenc. Fanni kedvéért sütöttem meg először, aki hasonlóképp rákattant, mint én anno. :-)

Ezt a narancsos változatot találtam ki magunknak.








Hozzávalók:

fél kg liszt
25 dkg vaj
25 dkg cukor
2 db tojás
2 ek tejföl
1 narancs reszelt héja
1 ek narancslikőr (elhagyható)
+
narancslekvár

A mázhoz:

narancsos csokoládé (40%-os kakaótartalmú)
1 ek étolaj









Elkészítés:
  1. A szoba-hőmérsékletű vajat habosra keverjük, hozzáadjuk a cukrot, a tejfölt, a tojásokat, a narancslikőrt, végül belereszeljük a narancshéjat. (Minden hozzávalót alaposan keverjünk el, mielőtt a következőt hozzáadagolnánk.) A tésztából kis cipót formázunk, és folpackba csomagolva fél órára hűtőbe tesszük.
  2. Pihentetés után a tésztát kb fél cm vastagságúra nyújtjuk, majd kiszaggatjuk.
  3. A korongokat sütőpapíros sütőlemezen sütjük előmelegített sütőben, 180 °C fokon, kb. 5-7 percig. (Figyeljünk rá, hogy ne pirítsuk meg őket, nagyon gyorsan sülnek!)
  4. Ha a linzerkarikák kihűltek, kettőt-kettő összeragasztunk a lekvárral. Néhány órát állni hagyjuk őket egy tálcán, így könnyebben dolgozhatunk majd velük tovább, hiszen közben szilárdul, szárad a lekvár, nem esnek szét a karikák.
  5. A csokoládét gőz felett felolvasztjuk, picit hígítunk rajta az olajjal, végül belemártogatjuk az islereket. Nincs más hátra, mint megpróbálni türelmesen kivárni, míg megszilárdul a csokimáz. :-)







2014. november 12., szerda

Eperkrémes fánkok



Gyerekkoromban nálunk elég nagy vendégjárás volt. Apa abszolút társasági ember lévén rendszeresen hozta haza a barátait kisebb-nagyobb számban, ezen felül a rokonság is mindig nálunk jött össze, merthogy közös udvarban laktunk az nagyszüleimmel. Ha hozzájuk jött valaki, bárki volt is, tulajdonképpen nálunk lett elszállásolva. Ilyenkor aztán anya nem győzött sütni-főzni, én meg igyekeztem a keze alá dolgozni, meg eltakarítani a romokat. :-) Legalábbis, amikor már eléggé nagy voltam hozzá.
Voltak süti-favoritok, amik sűrűn készültek, mert mindig sikerük volt, mint például a krémes, vagy a képviselőfánk. Anya mindkettőhöz ugyanazt az egyébként isteni vaníliás krémet főzte meg igen trükkösen, csak más-más tésztát sütött hozzá. Persze sok más süti is volt a repertoárban, majd apránként sorra veszem őket, hogy mind csokorban legyenek itt egy helyen. :-)
Képviselőfánkot elég régen csináltam már, de most eszünkbe jutott, és megkívántuk. Egyszerű tejszínkrémet tettem bele, és elővettem hozzá egy kis eperlekvárt, meg eperszószt, amit még nyár elején tettem el. Mindig nehezemre esik nekiállni ennek a tésztának, mert eléggé pepecs munka, pedig egyébként nem bonyolult, csak ugye, előbb meg kell főzni, azután meg sütögetni, és akkor még csillagcső, meg egyebek. Aztán meg két perc alatt elfogy, amivel órákig bíbelődtem. Nagyon eteti magát, mert olyan könnyű, légies az egész. Ez a legnagyobb baj vele, igen. Elfogy! :-D Csak úgy! :-DD









Hozzávalók:

A tésztához:
(Ez a mennyiség 12 db képviselőfánkhoz, vagy 35-40 db ördögpirulához, profiterole-hoz elegendő)

¼ liter víz
½ mk só
10 dkg vaj
15 dkg liszt
4 tojás

A krémhez:

4 dl tejszín
2 púpozott ek vaníliás cukor
1 csomag zselatin fix
3 ek eperlekvár 

Az eperszószhoz:

10 dkg földieper (lehet fagyasztott is)
10 dkg cukor
1-2 ek narancslikőr




Elkészítés:

A fánk elkészítése:
  1. Pontosan kimérjük a hozzávalókat, ennél a tésztánál ez nagyon fontos.
  2. A vizet felforraljuk a sóval, de figyeljünk rá, hogy épp csak felforrjon, különben elpárolog, és akkor már nem lesz megfelelő a hozzávalók aránya. Beletesszük a vajat, kevergetve felolvasztjuk a vízben.
  3. Egyszerre beletesszük az átszitált lisztet, és kis lángon, állandóan kevergetjük, míg össze nem áll a tészta, és el nem válik az edény falától. Levesszük a tűzről, áttesszük egy keverőtálba, ez kicsit lehűti majd a masszát.
  4. Egyenként belekeverjük a tojásokat. (Keverjük el mindegyiket alaposan, mielőtt hozzáadnánk a következőt!) Ha kész a tészta, nyomózsákba töltjük, és kivajazott, kilisztezett, sütőpapíros sütőlemezre rózsákat formázunk belőle.
    (Képviselőfánkhoz nagyobb csövet használjunk, és pingponglabda méretű rózsákat nyomjunk a lemezre; ördögpirulához, profiterole-hoz kisebb cső kell és dió nagyságú golyókat formázzunk. )
  5. A fánkokat forró, 200 °C fokra előmelegített sütőben sütjük, mérettől függően 15-20 percig. Még forrón levágjuk a kalapjukat, mert később már törni fognak. (Én ollót használok, szerintem azzal a legkényelmesebb. )




A szósz elkészítése:

  1. Az eperszószhoz turmixoljuk a gyümölcsöt, és a kétféle cukorral együtt felforraljuk, majd a kívánt sűrűségűre főzzük. 
  2. Ha levettük a tűzről, belekeverjük a likőrt, és lehűtjük. 

A krém elkészítése:

  1. A hideg tejszínt kemény habbá verjük, a zselatin fix-et fokozatosan keverjük hozzá. A vaníliás cukrot és a lekvárt beleforgatjuk a tejszínhabba. 
  2. Az eperkrémmel megtöltjük a fánkokat, meglocsolgatjuk a szósszal, végül rátesszük a fánkok kis kalapkáit. Porcukorral meghintve azonnal tálaljuk.








  

2014. október 6., hétfő

Őszibarackos-marcipános linzertorta

Na ez a torta már nem először készül nálam. Úgy három-négy éve találtam ki, méghozzá télen, amikor nem volt már barack sehol, nekem viszont épp hiányzott ez az íz. Így aztán friss gyümölcs híján felbontottam egyet az ősszel eltett őszibarackdzsemek közül, ez került a krémbe.
Azóta kipróbáltam friss barackkal is, mikor milyen fajtát kaptam, sőt, egyszer még kajszival is. Csak akkor több cukor kell hozzá valamivel, de ez ízlés dolga.
Ez volt az első tortám, amit steviával is kipróbáltam, épp csak egy keveset kevertem a friss gyümölcshöz. Más édesítőszert soha nem használok, ez az egyetlen, amit tényleg jónak tartok jellegzetes íze ellenére. De erről írok majd még később, megérdemel a téma egy külön posztot.

Addig is jöjjön a sütemény! :-)





Hozzávalók:
A tészta hozzávalói:

30 dkg liszt
20 dkg vaj
10 dkg cukor
1 tojás
1 citrom reszelt héja

A krém hozzávalói:

2 tojás
6 dkg cukor
1 tk vaníliakivonat
3 ek étkezési keményítő
1 kis üveg őszibarackdzsem
2 dl habtejszín
5 dkg vaj

Kell még:
kevés zsemlemorzsa
10 dkg marcipán




Elkészítés:

  1. A tésztához elmorzsoljuk a hideg vajat a liszttel. Beleütjük a tojást, hozzáadjuk a cukrot, belereszeljük a citromhéjat.
  2. A tésztát lisztezett deszkán gyors mozdulatokkal könnyű tésztává gyúrjuk, majd kibéleljük vele a sütőformánkat. Megszórjuk kevés zsemlemorzsával, hogy ne ázzon majd át a tészta tölteléktől.
  3. A krémhez összekeverjük a tojásokat a cukorral, kanalanként adjuk hozzá a keményítőt, és csomómentesre keverjük. Hozzáadjuk a dzsemet is, végül a tejszínt.
  4. A krémet lassú tűzön folyamatosan kevergetve besűrítjük. Ha felforrt, levesszük a tűzről, még forrón hozzákeverjük a vajat és a vaníliát.
  5. Egyenletesen elosztjuk a tészta tetején, előmelegített sütőbe tesszük, és 160 °C fokon megsütjük.

Sütési hőfok: 160 °C fok
Sütési mód: hőlégkeveréses
Sütési idő: 30-40 perc sütőtől függően
Főzési idő: kb. 5 perc
Piteforma átmérője: kb. 28 cm









2014. szeptember 20., szombat

Fűszeres körtepite

Imádom a körtét! Mindenféle formában. Így tehát most, hogy végre szezonja van, egyrészt futószalagon tartósítom, hogy legyen miből sütögetnem a téli szűkös időkben is, másrészt napi szinten etetem a családdal mindenféle formában. :-)
A körte egyébként akkor a legfinomabb, ha valódi vaníliát használunk hozzá. Aki szereti az intenzív ízeket, tehet a zselébe is még egy kis gyömbért. A tésztát sem muszáj kinyújtani, én általában csak gombócot formálok belőle, ellapítom, és a tenyeremmel belenyomkodom a formába. ;-)







Hozzávalók:

A tésztához:

30 dkg liszt
1 tk sütőpor
1 tk őrölt gyömbér
20 dkg vaj
1 tojás
10 dkg cukor
zsemlemorzsa

A körtezseléhez:

6-8 körte (kb. 1 kg)
1 csomag dzsemfix extra 3:1
15 dkg cukor
15 dkg barna cukor
1 tk őrölt fahéj
1 mk őrölt ánizs
1 ek bourbon vaníliás cukor (vagy fél rúd vanília)










Elkészítés:
  1. A gyömbéres, sütőporos lisztet elmorzsoljuk a vajjal, beleütjük a tojást, hozzáadjuk a cukrot, majd összegyúrjuk. A tészta 2/3-át lisztezett deszkán kinyújtjuk, és kerek formába simítjuk. Megszórjuk kevés zsemlemorzsával.
  2. A körtét meghámozzuk, magházát kiemeljük, apró kockákra daraboljuk. A háromféle cukorral, a fahéjjal és a dzsemfix-szel nagy lángon felforraljuk, 5 percig főzzük, kissé hűlni hagyjuk.
  3. A körtezselét rákanalazzuk a tésztára, majd a maradék tésztából rácsokat formázunk a tetejére.
  4. Forró sütőbe toljuk, és 160 °C fokon, kb. fél óra alatt készre sütjük.

sütési hőfok: 160 °C
sütési mód: hőlégkeveréses
tepsi mérete: 28 cm









2014. szeptember 11., csütörtök

Fügelekvár megbolondítva

A család nagy örömére érik a fügénk. A héten arra készültem, hogy kandírozok egy adagot, és süteményt sütök, a terveimet azonban elmosta az eső, ugyanis az érett gyümölcsök mind kirepedeztek. Ez nem rontott az ízén, a szépségén viszont igen, ezért úgy döntöttem, hogy lekvár lesz belőlük. Kipróbáltam már sokféleképpen, eszméletlen jó ízeket lehet kicsiholni ebből a gyümölcsből attól függően, hogy mivel párosítjuk. Tavaly pl. fűszeres lekvár készült belőle, került bele egy kis fahéj, szegfűszeg, szegfűbors, gyömbér, ánizs, kardamom  és méz. Érdemes kipróbálni, az ízek szimfóniája! :-)
Most megint valami újat akartam. Anyukám egyik püspökkenyere ihlette ezt az adag lekvárt, ami úgy nézett ki, hogy aszalt fügét, rumos meggyet, kandírozott narancs- és citromhéjat tett bele, a tetejét pedig bevonta citromos cukormázzal. Ezeket az ízeket akartam belevarázsolni az üvegekbe.
Úgy érzem, nem volt rossz ötlet, mert nagyon finom lett. :-)
Természetesen elkészíthető dzsemfix hozzáadásával is, ha valaki nem akar sokáig pepecselni vele, én most hagyományos módon csináltam. Ebből az adagból nekem három kis üveg lekvárom lett, olyannyira pontosan, hogy nagy sajnálatomra egy csepp sem maradt ki belőle a fényképezéshez. Talán nem kellett volna annyit kóstolgatnunk főzés közben.... :-D








Hozzávalók:

1 kg érett füge
3 db közepes méretű narancs
1 citrom
1 csésze rumos meggy (kb. 2 dl)
25 dkg cukor






  Elkészítés:
  1. A tisztára mosott fügéket vékonyan felszeleteljük. (A szárukat vágjuk le, mert az nem fog megpuhulni!)
  2. A megmosott narancsokat és a citromot meghámozzuk, a hártyától megtisztítjuk, apró darabokra vágjuk.
  3. A gyümölcsöket sűrűn kevergetve főzzük, ha megpuhultak, hozzáadjuk a rumos meggyet, a cukrot, és állandóan kevergetve tetszőleges sűrűségűre főzzük.
  4. Még forrón üvegekbe töltjük, száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.