„Minden nap tiszta lap. Írd rá, amire emlékezni szeretnél!”

2014. szeptember 13., szombat

Szilvaleves egyszerűen

Minden nyáron nagyon várom a szilvaszezont, hogy ehessem végre a kedvenc gyümölcslevesemet. Nagy melegben, jól lehűtve, nekem nem is kell más, de így ősszel sem unom még. Azért külön szeretem, hogy a szép nagy szem szilvákkal nem kell annyit pepecselni a magozás kapcsán, mint a meggyel, vagy a cseresznyével. ;-)
Készülhet tejjel vagy tejszínnel is, de a legvégén, tálaláskor is megdobhatjuk egy-egy tejszínhabrózsával. Én szeretem mindenféle változatban, de így natúran a kedvencem, ráadásul így a legfogyókúrásabb, úgyhogy most is épp ezt eszem fagyi helyett. :-)









Hozzávalók:
Kb. 1 kg szilva
1 mk só
8-10 dkg cukor ízlés szerint
5 szem szegfűszeg
1 tk fahéj
fél citrom leve
1 púpozott ek liszt/ étkezési keményítő
kb. 3 liter víz





Elkészítés:
  1. A szilvát kimagozzuk, és negyed gerezdekre vágjuk.
  2. A vizet felforraljuk, beletesszük a szilvát, a sót, a cukrot, a citromlevet, a szegfűszeget és a fahéjat.
  3. Ha a szilva megfőtt, a kevés vízzel csomómentesre elkevert liszttel, vagy étkezési keményítővel behabarjuk, és összeforraljuk.







2014. szeptember 11., csütörtök

Apple Curd Pie – Almakrémes linzertorta



Már akkor eldöntöttem, hogy linzerrel is kipróbálom az almakrémet, amikor elkészült. Most kerítettem sort rá. A régóta jól bevált linzer alapreceptemet bolondítottam meg egy kis narancslikőrrel, erre kanalaztam a krémet, de úgy éreztem, valami hiányzik még róla. Eredetileg csak egy kis csokit akartam csorgatni rá, és kandírozott cseresznyével díszíteni, de égen-földön nem kaptam most épp cseresznyét, így mást találtam ki. Épp megmaradt két tojásfehérjém, tiszta sor volt, hogy habcsók kerül a piték tetejére. Sajnos olyan finom lett a végeredmény, hogy nem tudtam megállni, csak ettem futószalagon. Lesz mit letornáznom a jövő héten, de így is megérte. Omlós linzer, kissé fanyar, citrusos ízű krém, édes habcsók, ami alul krémes, felül roppanós. Nekem nagyon bejön, bár akik nem szeretik a valóban édes süteményeket, azoknak ez valószínűleg nem lesz a kedvencük. Akiknek viszont hasonló ízlése van, mint nekem, biztosan nem csalódnak benne.








Hozzávalók:

Tésztához:

30 dkg liszt
20 dkg vaj
10 dkg cukor
1 tojás
1 ek triple sec (Ha nincs kéznél likőrünk, használhatunk helyette reszelt narancshéjat is.)

Habcsókhoz:

2 tojásfehérje
16 dkg cukor
csipet só

Kell még:

kb. 4 dl apple curd








Elkészítés:

  1. A tésztához a vajat elmorzsoljuk a liszttel. Beleütjük a tojást, hozzáadjuk a cukrot és a likőrt, és puha tésztává gyúrjuk. (Dolgozzunk hideg hozzávalókkal, és minél gyorsabban, hogy ne ragadjon a tésztánk.)
  2. A tésztát többfelé osztjuk aszerint, hogy hány formánk van. Kerek lapokat nyújtunk, és belesimítjuk őket a formákba. A felesleges részeket levágjuk. (Készíthetünk egy nagy pitetortát is, ha nincsenek kis piteformáink. Ebből a tésztamennyiségből nekem 6 db mini tortám, és három db kis tortám lett.)
  3. A tésztakosárkákat megszórjuk zsemlemorzsával, és belekanalazzuk az almakrémet. 160 °C fokra előmelegített sütőbe toljuk őket, és majdnem készre sütjük, kb. 15-20 perc alatt. Közben elkészítjük a tojáshabot.
  4. Egy kis lábasban 6 dkg cukrot annyi vízzel, hogy éppen csak ellepje, felteszünk főni. Gyöngyözve főzzük míg be nem sűrűsödik, de vigyázzunk, hogy ne kapjon színt, azaz ne karamellizálódjon. (Néhány percig tart.) Eközben kemény habbá verjük a tojások fehérjét. Amikor kész a hab, hozzákeverünk 10 dkg cukrot, tovább verjük, míg sűrű és fényes nem lesz. Ekkor adjuk hozzá a feloldott, forró cukrot, és még 1-2 percig ezzel verjük tovább.
  5. Kivesszük a tortácskákat, a habot a tetejükre kenjük, visszatoljuk a sütőbe, és 60 °C fokon sütjük tovább, míg a hab teteje egy kis kérget nem kap.   















Fügelekvár megbolondítva

A család nagy örömére érik a fügénk. A héten arra készültem, hogy kandírozok egy adagot, és süteményt sütök, a terveimet azonban elmosta az eső, ugyanis az érett gyümölcsök mind kirepedeztek. Ez nem rontott az ízén, a szépségén viszont igen, ezért úgy döntöttem, hogy lekvár lesz belőlük. Kipróbáltam már sokféleképpen, eszméletlen jó ízeket lehet kicsiholni ebből a gyümölcsből attól függően, hogy mivel párosítjuk. Tavaly pl. fűszeres lekvár készült belőle, került bele egy kis fahéj, szegfűszeg, szegfűbors, gyömbér, ánizs, kardamom  és méz. Érdemes kipróbálni, az ízek szimfóniája! :-)
Most megint valami újat akartam. Anyukám egyik püspökkenyere ihlette ezt az adag lekvárt, ami úgy nézett ki, hogy aszalt fügét, rumos meggyet, kandírozott narancs- és citromhéjat tett bele, a tetejét pedig bevonta citromos cukormázzal. Ezeket az ízeket akartam belevarázsolni az üvegekbe.
Úgy érzem, nem volt rossz ötlet, mert nagyon finom lett. :-)
Természetesen elkészíthető dzsemfix hozzáadásával is, ha valaki nem akar sokáig pepecselni vele, én most hagyományos módon csináltam. Ebből az adagból nekem három kis üveg lekvárom lett, olyannyira pontosan, hogy nagy sajnálatomra egy csepp sem maradt ki belőle a fényképezéshez. Talán nem kellett volna annyit kóstolgatnunk főzés közben.... :-D








Hozzávalók:

1 kg érett füge
3 db közepes méretű narancs
1 citrom
1 csésze rumos meggy (kb. 2 dl)
25 dkg cukor






  Elkészítés:
  1. A tisztára mosott fügéket vékonyan felszeleteljük. (A szárukat vágjuk le, mert az nem fog megpuhulni!)
  2. A megmosott narancsokat és a citromot meghámozzuk, a hártyától megtisztítjuk, apró darabokra vágjuk.
  3. A gyümölcsöket sűrűn kevergetve főzzük, ha megpuhultak, hozzáadjuk a rumos meggyet, a cukrot, és állandóan kevergetve tetszőleges sűrűségűre főzzük.
  4. Még forrón üvegekbe töltjük, száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.




Kelt palacsinta apple curd töltelékkel

Anyukám palacsintája, nála ez az alaprecept. Annyira szeretjük, hogy szinte csak kelt palacsintát eszünk, annak ellenére, hogy minden fajtáját szeretjük. Sós töltelékekhez is ilyet sütök, mindenhez tökéletes, könnyű, puha, kicsit vastagabb, mint az élesztő nélküli változat. Nálam ez az aranyérmes palacsinta, szerintem isteni.






Hozzávalók:

2 nagyobb tojás
pici só
2,5 dkg élesztő
3 ek cukor
kb. 3 dl tej
1 nagyobb alma (jobb az édes fajta)
kb. 20 ek jócskán púpozott kanál liszt (így nagyjából éppen 20 db palacsintánk lesz belőle)
ásványvíz
zsiradék a sütéshez (én zsírt használok hozzá)










Elkészítés:

  1. Az élesztőt cukros tejben felfuttatjuk, kb. 1 ek cukor és 1 dl tej elég hozzá.
  2. Felütjük a tojásokat, megsózzuk, hozzákeverjük a maradék tejet, cukrot és jól elkeverjük, kissé felverjük.
  3. Hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt, a lisztet, fakanállal jól kidolgozzuk, míg hólyagos nem lesz. Belereszeljük az almát.
  4. Ásványvízzel a kívánt sűrűségűre hígítjuk.
  5. Sütés előtt kis ideig hagyjuk állni, hagy keljen egy kicsit.
  6. A serpenyőbe minden egyes palacsinta sütése előtt öntsünk egy kis kanálnyi zsiradékot.












Apple curd

Angliai kint tartózkodásom alatt igyekeztem minden tradicionális angol ételt megkóstolni. Kíváncsian vettem le a polcról a boltokban minden olyasmit, amit itthon nem ismertem eddig, és néhány hónapig, kizárólag a kíváncsiságtól vezérelve ettem egy tősgyökeres angol főztjét. Nem mondhatnám, hogy nagy szakácsnak tartottam az illetőt, de érdekeltek a hagyományos ételeik. Volt ami ízlett, volt ami nem, de úgy érzem, ez nem az ételek hibája volt, csak az úr szája íze volt más, mint az enyém. Számomra sótlan volt minden amit csinált, a többi fűszerről nem is beszélve. Egyszóval minden alkalommal hiányérzetem volt. Az étkezéseknél mindig arra gondoltam, hogy milyen jól meg lehetett volna csinálni azt adott vacsorát, és szilárdan el is határoztam, hogy ezt egyszer meg is fogom tenni. Végigfőzöm az összeset, és úgy ízesítem, ahogy akarom. Erre azóta sem nagyon került sor, nem is tudom, miért. Nagyon ízlettek viszont a különböző krémek, mártások, chutney-k, ezek szintén azóta is tervben voltak nálam. Úgy nyolc év után végre rászántam magam, és elkezdtem a sort a hagyományos citrom- és almakrémmel, alma- és paradicsom chutney-val. Igazán egyszerű mindegyik, és sokoldalúan felhasználhatóak. Én most almás kelt palacsintákat töltöttem meg ezzel a finom almakrémmel, ami valóban eredeti angol recept szerint készült.






Hozzávalók:

50 dkg alma (eredetileg Bramley vagy Granny Smith, azaz a savanykás, sütéshez közkedvelt fajták a legjobbak ehhez)
2 szép nagy citrom reszelt héja és leve (kb. 100 ml lére van szükségünk)
12 dkg vaj (sótlan)
45 dkg cukor
5 nagy tojás








Elkészítés:

  1. Az apróra vágott almát a reszelt citromhéjjal és egy dl vízzel puhára főzzük, majd pürésítjük.
  2. Belekeverjük a kis kockákra vágott vajat, kevergetjük, míg teljesen el nem olvad, és szép fényes nem lesz.
  3. A tojásokat habosra keverjük a cukorral és a citromlével, de csak akkor keverjük az almapüréhez, amikor az alma langyosra hűl (kb. 50-60 °C), különben kicsapódik a tojás.
  4. Amikor az alma langyos, hozzákeverjük a tojásmasszát és gőz fölött főzzük össze folytonosan kevergetve, míg szépen besűrűsödik.
  5. Azonnal steril üvegekbe töltjük, lezárjuk. Körülbelül 4 hétig áll el, felbontva hűtőben kell tárolni.








2014. szeptember 10., szerda

Zöld füge cukorban

Szerettem volna, ha nem csak lekvár formában tudom belopni a kamrámba ezt a finom gyümölcsöt. Gondoltam, ha naranccsal, citrommal működik ez a kandírozás-dolog, talán fügével is. Aki olyan szerencsés, hogy egy fügefát tudhat a magáénak, tudja, hogy minden évben maradnak félérett gyümölcsök az ágakon. Kár lenne ezeket veszni hagyni.
Szerintem tortákhoz, krémekhez sokoldalúan felhasználható, nagy örömmel fogom elővenni a zöld fügéimet télen, ünnepek táján. De csak úgy, csemegének sem utolsó.
Beleforgathatjuk kristálycukorba is, az enyhén karamellás ízű barnacukorral még finomabb.
Ha pontosan meg kéne határoznom mennyi is az elkészítési idő, kicsit bajban lennék, mert a folyamat ugyan három napig tart, de a konkrétan ráfordított idő meglepően kevés, szinte csak perceket foglalkoztam vele minden nap. Meg kell mondanom, nem kellett üvegekbe töltenem ezt az adagot, mert a hétvégén elcsipegettük.






 Hozzávalók:
  • 1 kg füge
  • 1 kg cukor
  • 1.5 dl víz
  • 1 evőkanál ecet
  • vaníliás cukor/ vanília kivonat
  • 3 karika citrom


Elkészítés: 

  1. Egy lábasban felforraljuk az ecetes vizet, ebben felfőzzük a fügéket. (A fügék szárát vágjuk le, mert az nem fog megpuhulni!)
  2. A cukorból és a vízből szirupot főzünk, és a vízből kiszedett fügéket most ebben főzzük fel. Ízlés szerint ízesíthetjük a szirupot a citrommal és a vaníliával, de ezek nélkül is finom lesz.
  3. Letakarjuk, és másnapig állni hagyjuk.
  4. Másnap a fügéket kiszedjük a szirupból, a szirupot újra felforraljuk, beleforgatjuk a fügéket, és újra állni hagyjuk. Harmadnap ugyanezt ismételjük.
  5. A harmadszori felfőzés után üvegekbe tesszük a fügéket, a szirupot felfőzzük, ráöntjük a fügékre, végül lezárhatjuk az üvegeket.






Kandírozott narancshéj



Már kamaszfejjel is foglalkoztatott a gondolat, hogyan is készül a kandírozott gyümölcs, narancshéj, citromhéj. Még tizenhat évesen végigdolgoztam egy nyarat egy cukrászdában, ahol nagy, öt literes üvegekben sorakozott a polcokon ez a számomra akkor különleges, sosem látott édesség. Akkoriban ugyanis még nem lehetett boltokban kapni ilyesmit, cukrászdákban is csak elvétve láttam ilyen-olyan sütikben. A cukrász felesége tette el saját kezűleg ezeket, de bármilyen szépen kérdeztem is tőle, nem akarta megosztani velem a receptet. Nem tudom, mért sajnálta tőlem annyira, nem akartam én sem cukrászdát nyitni, sem ráállni a termelésre és ellátni a konkurenciát alapanyaggal, sőt, az internetre sem tettem volna fel, mert akkoriban még az sem volt. Csak szerettem volna jól belekóstolni végre, de ott azt sem volt szabad, úgyhogy a házi kandírozás még jó ideig váratott magára nálam.
Jóval később aztán megismertem valakit, aki mindig is rendszeresen kandírozott narancshéjat, és mikor először megláttam nála, nem akartam elhinni, hogy végre megtudhatom, pontosan hogyan is kell ezt csinálni, és hogy végre kétpofára ehetem majd.
Azóta nálam is ott sorakoznak az üvegek a kamrapolcon. Igaz, nem öt literesek, csak amolyan kis két decisek, de az enyémek. :-)
Annyit azért tudtam már előtte is, hogy a kandírozás egy tartósítási mód, amelynek az a lényege, hogy a gyümölcs nedvességtartalmát cukorsziruppal helyettesítjük. De hogy hogyan, az volt számomra rejtély.
Kétféle módja is van, én mindkettőt rendszeresen csinálom, attól függ, mennyire akarok tartósítani éppen. Ha hamar fel akarom használni a gyümölcsöt, akkor az első, gyorsabb módszert választom, ha pedig fel akarom tenni a polcra jövő karácsonyig a lekvárok közé, akkor a másodikat.
Íme a módszerek:






Gyors kandírozás:
  1. A narancshéjat alaposan tisztítsuk meg, és daraboljuk fel a kívánt méretre.
  2. Öntsünk rá vizet úgy, hogy ellepje, és áztassuk legalább egy napon át. A vizet többször is cseréljük le.
  3. Tegyük enyhén ecetes, forrásban lévő vízbe, és pár percig főzzük, majd szűrjük le.
  4. Adjunk hozzá ugyanannyi cukrot, amennyi a narancshéj súlya, és folytonosan kevergetve főzzük, míg a narancshéj üveges nem lesz. Ez akár egy óra is lehet, vagy több, attól függ, mennyi narancshéjunk van.
  5. Ha készen van, rácson, vagy sütőpapírral bélelt tálcán szárítsuk meg, időnként megmozgatva, hogy ne ragadjanak össze a darabok.
  6. Ha megszáradt fogyasztható, de beleforgathatjuk még külön kristálycukorba is, vagy ha hosszabb csíkokra vágtuk a héjakat, csokoládéba is márthatjuk.











Klasszikus kandírozás:
  1. Tisztítsuk meg a narancshéjat, citromhéjat, gyümölcsöt, és vágjuk kisebb darabokra tetszés szerint.
  2. Áztassuk vízben egy napon át, a vizet többször cseréljük le.
  3. Tegyük enyhén ecetes vízbe, forraljuk pár percig, majd szűrjük le.
  4. Ismét öntsük fel vízzel, annyival, hogy épp ellepje, és adjunk hozzá ugyanannyi cukrot. Azaz 1:1 arányú cukorszirupot készítünk, és ebben főzzük a gyümölcshéjat. Ha a szirup besűrűsödött, vegyük le a tűzről, és pihentessük 24 órán át.
  5. A gyümölcshéjat szedjük ki, a cukorszirupot forraljuk fel, majd öntsük a narancshéjra. Ha szükséges, a szirupot egészítsük ki, hogy mindig ellepje a héjakat. Ezt a lépést még ötször ismételjük, mindig egy-egy napot pihentetjük közben a gyümölcshéjat a szirupban.
  6. Végül utolsó forralásnál a gyümölcshéjjal együtt forraljuk fel a szirupot, (nem baj, ha ez már sűrűbb szirup, azaz több benne a cukor, mint a víz) majd letakarva hagyjuk állni 48 órán át.
  7. Utolsó lépésként csepegtessük le a héjakat, és meleg helyen szárítsuk meg egy tálcán, néha meg is mozgathatjuk, hogy ne ragadjanak össze. Így már fogyasztható.
  8. Amikor készen van, már el is tehetjük tömény cukorszirupban, üvegekben a gyümölcshéjat, vagy gyümölcsöt, akkor sokáig eláll.